A közösségi filmkészítés alapjai, a mai magyarországi filmes rendszerben.
HOGYAN GONDOLKODJUNK
A FILMRŐL
A filmet és a videót az különbözteti meg egymástól,
hogy a videónak a befogadó nem feltétlenül kell minden
képkockáját lássa, valamint hangjánál nem zavaró,
ha párhuzamosan más folyamat történik.
Ezzel szemben a filmre figyelni kell.
Kell a bemutatásához szükséges környezet,
melyben a néző egy ülésben az adott filmet befogadja.
A filmkészítés elsődleges célja a filmnyelv alkalmazásával
és tágításával egy szavakkal vagy egyszerű írással nem
leírható fogalom / érzés / cselekmény megmutatása.
Minden olyan film, mely már tudott, megtapasztalt,
kipróbált dolgokat tár elénk, nem követi a filmkészítés
igazi hagyományait.
A filmkészítésben, bár valakinek vagy valakiknek az ötlete
valósul meg, mégis a filmkészítést a lehető legnagyobb
mértékben kell mentesíteni a hierarchiától.
A filmkészítésben bekapcsolódó összes szereplő
ugyanakkora jelentőségű, szerzői jog vagy mindenkit,
vagy senkit sem illet.
Egy készülő filmnek meg kell találnia a saját útját
a közönséghez, nem szabad a jelenlegi piaci normákhoz
idomulni.
Ami telefonnal készült, az is film
(ha teljesíti az 1. és 2. pontot).
Nem igaz az, hogy a filmkészítéshez sok pénz kell.
Nem igaz az, hogy az csak a kiváltságos
„pályázó elit” filmje lehet.
Egy jó film képes egy párhuzamos világot felépíteni,
mely megértéséhez a befogadónak nem szükséges
a tudását a film nézése során használni.
A film saját nyelvén megszólít, elemel.
Nem készülhet el úgy egy film, hogy annak gyártási
folyamatának bármelyikében a stáb bármely tagja
nem nyitott.
Filmkészítés, forgatás előtt a gyártási terv,
forgatókönyv, snittlista / storyboard mindenki számára
nyilvános kell legyen.
A filmkészítés során az alkotók felelősséggel tartoznak
nemcsak egymásnak, hanem a közönség és a társadalom felé is.
Ez magában foglalja a jogi felelősséget
(pl. személyiségi jogok), valamint az etikai kérdéseket,
például az ábrázolás és a témaválasztás érzékenységét,
a témával való bánásmódot.